Moxi barátkozik

Az első látogatás utáni nagy hallgatásból az olvasó nyilván rájött, hogy az állatóvoda egy vizit erejéig kellemes élmény volt Moxi számára, de arról hallani sem akart, hogy hosszabb időt ott töltsön. Biztattam ugyan, hogy próbáljon talán összebarátkozni az óvodástársakkal, és akkor mindjárt élvezetesebbnek fogja találni az ott töltött időt, de ő úgy gondolta, hogy barátokat lehet találni az utcán is, séta közben. Megpróbáltam elővenni az elcsépelt patront: „Utcán nem ismerkedünk!”, de nagyvonalúan azt válaszolta, hogy jól van, akkor majd a téren.

Maradtak tehát a hosszú séták, amelyek persze nekem sem ártottak, bár én nem vágytam barátságokat kötni sem az utcán, sem a téren. Moxi viszont hamar cimborára akadt. MacskaPacska vagy röviden MacsPacs a szomszéd kertből félreérthetetlenül kellette magát, amikor csak elsétáltunk előtte, és Moxi nem maradhatott érzéketlen a rajongás eme kendőzetlen megnyilvánulásával szemben.

Végtére is, nekem sem lehet kifogásom egy ilyen jó házból való társaság ellen, bár felmerül az örök kérdés: Lehet-e igaz barátság kutya és macska között. Ki tudja? Lehet, hogy ez valóban egy gyönyörű barátság kezdete?